Látnivalók, szállások Horvátország, Magyarország és Erdély területéről
Kövessen minket:
Nyelvválasztó: RO

Vidéki Élmények

Zselici Lámpások Vidékfejlesztési Egyesület: Életkép a Bőszénfai Szarvasfarmról Dél-Borsodi Leader Egyesület: Hagyományőrző tánc

Hejőkeresztúr

Hejőkeresztúr a honfoglalás idején lakott terület volt. Paraszti lakói meghódoltak a kabar törzsek előtt, majd adót is fizettek a borsodi vár ispánjának. A faluról az első évszázadokból nem maradt fenn írott adat. A Keresztúr községnév első írásos említése az úgynevezett pápai tizedlajstromban 1333-ban tűnik fel. Valószínüleg népes falu lehetett, mivel önálló plébániával rendelkezett. 896-1352 között Borsod megye várföldje volt, vagyis állami birtok. Ekkor adományozta Nagy Lajos király a bocsi származású Ónodi Czudar Péternek. 1387-ig magánkézben volt Hejőkeresztúr. Az Ónodi Czudar család ebben az évben megalapította a sajóládi pálos kolostort. Czudar Péter ládi birtokrészét, Czudar György és István Keresztúr nevű falujukat, szederkényi halastavukat, mályi és emődi szőlőiket adományozták a monostor ellátására.

A paraszti lakosság papi és jobbágyi tizedet fizetett és teljesítette a kirótt robotot. A terhek enyhítése végett a barátok elérték Mária királynénál, hogy Muhin és Zsolcán áthaladva ne kelljen út- és hídvámot fizetnie a lakosságnak. Zsigmond király a királyi tisztek bíráskodása alól a barátok tisztviselőinek hatósága alá rendelte a falut. Mivel a világi urak nem szívesen mondtak le jogaikról, ezt a rendelkezést a királyoknak többször is meg kellett ismételniük. A seregvezérek katonai beszállásolásának terhei alól Mátyás király mentesítette Keresztúrt.

A falu a XV. és XVI. században jogilag a pálos barátok birtokában maradt. Azonban a török pusztítás elért idáig is, és 1544-ben Hejőkeresztúr leégett. Ezt a pusztítást a falu még ki tudta heverni. Ezen időben Hejőkeresztúr a töröknek félig behódolt faluja volt, amely adót is fizetett Hatvanba. Azonban az 1596-os török áradatnak a mezőkeresztesi csatavesztés végett Hejőkeresztúr és egész Alsó-Borsod áldozatául esett. A XVII. században Hejőkeresztúr elhagyatott földje beolvadt a Muhi pusztába.

A terület betelepítése csak a kuruc szabadságharcok után indulhatott meg. Az 1596-os pusztulás előtt a falu két részből állott: a templommal rendelkező rész volt Keresztúr, míg a másik felét Noszkádnak nevezték. Az újratelepülés során csak a keresztúri részt népesítették be. A pálos barátok - mint földesurak - elsősorban a Felvidékről hívtak telepeseket. 1730-1740 között érkezett a ruszin telepesek első hulláma. Ezt 1810 után egy újabb csoport követte, sokan a lengyelországi pestis elől menekültek rokonaik után. A ruszinok görög katolikus vallású, szláv nép. 1736-ban a lakosság felét a görög katolikus népesség teszi ki.

1786-ban II. József elkobozta az eltörölt pálos rend vagyonát és átruházta az államra. A jobbágyi kizsákmányolást csak 1848-ban sikerült leráznia a falunak.

Megvalósult vidéki fejlesztések (EMVA 2007-2013)

Az önkormányzat vidékfejlesztési pályázati forrás bevonásával az uniós előírásoknak megfelelő, korszerű játszóteret létesített.

 

Elérhetőségek

Hejőkeresztúr Községi Önkormányzat

Cím: 3597 Hejőkeresztúr, Petőfi út 56.

Telefon: +3646/391-244

Webcím: Megtekintés

Képgaléria

Experiențe rustice

Vissza az előző oldalra