Látnivalók, szállások Horvátország, Magyarország és Erdély területéről
Kövessen minket:
Nyelvválasztó: RO

Vidéki Élmények

Zselici Lámpások Vidékfejlesztési Egyesület: Életkép a Bőszénfai Szarvasfarmról Dél-Borsodi Leader Egyesület: Hagyományőrző tánc

Hejőszalonta

Zalantha néven először 1275-ben fordul elő a község neve. Ernye bán, majd fia, István birtoka, tehát Ákos-nemzetségi vagyon.  Miután István fiai I. Károlyhoz hűtlenek lettek, birtokukat s köztük Szalontát is 1319-ben Debreczeni Dózsának adományozták. Debreczeni  Dózsa magtalan halálával ismét királyi birtok lett, a király eladományozta.

A XV. században eddigi birtokosa mellett még a Pósacsécsi Pósa- és Pósafalvi Szőke-családokat uralja a falu, majd a sajóládi pálosok is földesurak lesznek, akik a Csiterek szalontai birtokához is jogot formálnak. Ebben az időben az eddigi Zalantha írásmód mellett Zaloncha alakot is találunk, Szalontai Miklósnak pedig a sajóládi pálosokkal folytatott perében a község nevét Zaluntá-nak írják. A XVI. században már általában Zalontha, Szalontha alakban írják a község nevét, birtokosai között pedig zálogjogon Bornemissza György neve ismeretes eddigi birtokosai mellett, akik közül most már a Szalontaiak a jelentősek, de bizony birtokaik már a rokonság és házasság folytán megcsökkentek és új gazdához kerültek.

Tudjuk, hogy a XVII. században Pelbárt Vincéné Pilisi Borbála és Putnoki Imréné Pilisi Anna is birtokos, a szalontai vagyon egy része pedig házasság folytán Bogáchy kézre került, innen pedig Gerendási Mátyás vette zálogba. Pálfalussy András birtokrésze nádori adománnyal Maklári Nagy Gergelyé lesz. Így a község compossessorok birtokává válik, akik közé belép Borsy Mihály alispán is, majd Döri András. Ekkor a községben már megkülönböztetnek Alsó-, Közép- és Felső-szalontát, illetőleg szalontai részeket, a XIX. században azonban már csak Alsó- és Felsőszalonta megkülönböztetést ismerünk. A birtokviszonyok a XIX. században földesúri (nagybirtok) és birtokos megkülönböztetést mutatnak. Nagybirtokosok ekkor: Szentimrei József, Vadnai László és Putnoki Károly, birtokos család több van.

Budavár bevétele után a török kirabolta, 1546-ban pedig elpusztította a községet, amely sokáig pusztán állott, majd a lakosok megunván a bujdosást, meghódoltak s így a község hódoltsági területté lett. Mint elpusztult hely csak 12 forintot fizetett, 12 szekér széna és 12 itce vaj volt a szolgáltatás, de ezt a török 30 forintra, 30 szekér szénára és 30 itce vajra verte fel.

A reformációnak nem sok híve volt, de az egyház lassan megerősödött s 1784-ben Alsószalontán református templom és iskola épült.

Hejőszalonta község egyébként skitha településhely volt, vagyis egykor is lakott vidék. Az itt talált szkitha bronztükör nyele bordázott s a nyél végén kos-fej van.

Hejőszalonta a Mezőcsáti járásban fekszik, sík vidéken. Keresztül folyik rajta a melegvizű Hejő-patak és az időszaki vizű Szarda-patak.

Forrás: Vármegyei Szociográfiák Borsod Vármegye

Megvalósult vidéki fejlesztések (EMVA 2007-2013)

Uniós vidékfejlesztési forrásból újult meg Hejőszalontán a református templom és parókia, valamint a művelődési ház.

Elérhetőségek

Hejőszalonta Község Önkormányzata

Cím: 3595 Hejőszalonta, Rákóczi u. 6.

Telefon: +3646/391-177

Webcím: Megtekintés

Képgaléria

Experiențe rustice

Valori locale

Vissza az előző oldalra