Ónod
Ónod község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci kistérségben található. Miskolctól 22 kilométerre délkeletre, Muhitól 3 és Sajópetritől 4 km-re helyezkedik el. A legközelebbi város Nyékládháza (7 km).
A terület az őskor óta lakott. Először 1296-ban említik, Olnod néven. A 14. század második felében már város. Ebben az időben épült a vár, Borsod vármegye első kővára. 1561-ben és 1582-ben a törökök megostromolták, de nem foglalták el. Miután Eger török kézre jutott (1596), Ónod volt az egyik legfontosabb erődítmény. 1639-ben a törökök felgyújtották. Később a németek lőtték annyira szét, hogy már nem felelt meg erődítménynek. A Rákóczi-szabadságharc idején vára már nem játszott katonai szerepet, de a volt végvári vitézek közül szép számmal álltak be a kuruc seregbe. Zömük Ónodi János deák (1703-1705), majd Gundelfinger Dániel (1705-1706), végül Deák Ferenc ezredében (1706-1711) harcolt. 1707. május 31. és június 22. között a város közelében, a Sajó túlsó partján fekvő körömi mezőn tartották meg az ónodi országgyűlést, amelynek során kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. A szabadságharc alatt sokat szenvedett a környék, a szatmári béke után pedig a város korábbi jelentőségét meghatározó vitézlő rend is létalapját vesztette, Ónod ennek ellenére még egy évszázadig meg tudta őrizni a megyén belüli szerepét, amely csak az iparosodás megindulásával kezdett csökkenni.
Egy 1396. július 9-én kelt oklevelében Zsigmond király Ónodnak Mezővárosi és Vásártartási jogot adományoz. Ónod ezzel az egyik legrégebbi vásártartási joggal rendelkező település az országban, hisz a mai napig minden hónap első csütörtökén Országos Állat- és Kirakodó Vásár kerül megrendezésre a településen, sok ezres vásározó részvételével. A vásár a kora hajnali órákban kezdődik és az időjárástól függően 13-14 óráig tart.
A település egyik látványossága között szerepel az Ónodi „Török” kastély. A barokk stílusú kastélyt Török József építette 1746–1753 között. Egy 1768-as leírás szerint „birtokosa az uradalomnak szendrői gróf Török József kinek a város keleti részén derék kastélya s pompás kertje volt”. A második világháborút követően szovjet katonai kórház működött benne. Bútorait, berendezési tárgyait, könyvtárát szétlopták, a maradékot a szovjet katonák feltüzelték, parkját kivágták. Az 1950-es évektől iskola működött benne. A kastély egyemeletes, négy saroktornyos épület. Jelenleg az ónodi általános iskola egy része működik ott, melynek Lorántffy Zsuzsanna a névadója.
A településen működő civil szervezetek közül aktívan tevékenykedik az Ónodi Tűzoltó Hagyományőrző Egyesület, akik minden évben megmérettetik magukat hagyományőrző versenyeken.
Az elmúlt évek során Ónod településén is megvalósultak településképi és infrastrukturális fejlesztések, melyek közé tartozik az óvoda rekonstrukciója és bővítése, sétány és pihenőpark kialakítása, a vásártér felújítása, csapadékvíz elvezetésének felújítása, járda fejlesztések, egészségügyi alapellátás fejlesztése és az Ónodi Római Katolikus Templom tetőfelújítása.